Kezdőlap >> Település >> Településtörténet >>  Hajdúkerület

Hajdúkerület

A Hajdúkerület alatt azt a középfokú törvényhatóságot értjük, amely a 17. században fokozatosan vált külön Szabolcs vármegyétől, s a század végén szerveződött meg. Az "öreg" szabadalmas hajdúvárosokból állt.

 A Hajdúkerület elnevezés hosszú idő alatt alakult ki. A kezdeti időszakban inkább a hajdúvárosok, a hét hajdúváros, később Polgár kiválása után (1717) a hat hajdúváros, latinul oppida haidonicalia, septem oppidorum Hajdonicalium volt az általános, majd egyre inkább gyakoriabbá vált a hajdúvárosok kerülete, a Hajdúkerület, latinul Districtus Haidonicalis elnevezés.



A Hajdúkerület jogelődje volt az 1876-ban felállított, a hajdúvárosokból és a környező jobbágyfalvakkal és mezővárosokkal kibővített Hajdú vármegyének, így közvetve a mai Hajdú-Bihar megyének is.

Hajdő vármegye alapját az egykori hajdúkerületi városok (Nánás, Dorogh, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs) adták, ezekhez csatoltak még, három bihari és kilenc Szabolcs megyei községet. Szabolcs megyéből: Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen és Földes; Bihar megyéből: Kaba, Mike-Pércs és Sámson községeket.

A Trianoni békeszerződés  alapjaiban megváltoztatta a megyerendszert. Az újabb jelentős változás azonban 1950-ben következett be, mikor a tanácsrendszer bevezetésével egy időben Hajdú vármegye és Csonka-Bihar vármegye egy részéből, valamint néhány Szabolcs megyéből átcsatolt községből jött létre a ma is létező Hajdú-Bihar megye, Debrecen központtal.


Megosztás közösségi oldalakon
Eseményeink
MAGYAR FALU PROGRAM

Babakötvény

Belépés/Regisztráció




Kiadványaink
Időjárás
Online Pércsi TV
Virtuális séta
Virtuális séta